2050-ig a világ nukleáris kapacitásának növekedése várható
Legfrissebb

- Összefoglaló, 2021. június 18.

- Alkalmassági vizsgálat a Paks II projektben

- Összefoglaló, 2021. június 17.

- Összefoglaló, 2021. június 15.

- Összefoglaló, 2021. június 14.

- Letették a Kalocsa – Paks Duna-híd alapkövét

- Összefoglaló, 2021. június 9.

- Összefoglaló, 2021. június 8.

- Paks: visszatérnek egészségügyi szolgáltatások

- Összefoglaló, 2021. június 7.

- Sorsolás: Pupp Réka lengyel ellenféllel kezd

- Falvak támogatása Tolnában

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

2050-ig a világ nukleáris kapacitásának növekedése várható

2017. október 26. 08:54:42  nyomtatási kép
 

Paks, 2017. október 26., csütörtök (PAKS-PRESS) - A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ismertette legfrissebb nukleáris ipari helyzetjelentését és 2050-ig előre tekintő prognózisát. A jelentés szerint világ 30 országában 447 atomreaktor működik, további 60-at építenek 15 országban. 2016 végén a globális nukleáris kapacitás elérte a 392 gigawattot. Ez a valaha mért legmagasabb érték.

 

A működő nukleáris reaktorral nem rendelkező országok közül az elmúlt időszakban 20 állam jelezte érdeklődését a nukleáris energia iránt, 12 már konkrét programokat tervez. 7 ország már aktívan, de végső döntés nélkül készíti elő a fejlesztést; 5 ország már a döntést is meghozta és fejleszti az infrastruktúrát. 2 állam már a szerződést is aláírta az atomerőmű fejlesztésére, 2 pedig már az építkezésbe is belevágott - áll az IAEA jelentésében.

 

Az elmúlt időszakban húsz olyan állam is jelezte érdeklődését a nukleáris energia iránt, amely korábban nem rendelkezett atomerőművel. Emellett 12 állam konkrét programokat tervez, hét ország aktívan készíti elő a fejlesztést; öt pedig a döntés birtokában dolgozik az infrastruktúrán. Két állam már a szerződéskötésnél tart, kettő pedig már el is kezdte az építkezést.

 

Valószínűleg tovább bővülnek a globálisan telepített atomerőművi kapacitások a következő évtizedekben, és bár az egyes régiók között jelentős eltérések lehetnek, Kelet-Európában egyértelműen a nukleáris energia előretörésére lehet számítani.

 

- A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) októberben ismertetett, 2050-ig előre tekintő prognózisa szerint a térségben az óvatos és az ambiciózus forgatókönyv szerint egyaránt az atomerőművekben termelt villamos energia mennyiségének növekedése várható – írja a Portfólio.

 

Míg Németország az atomerőművek leállításáról döntött, további három állam pedig bejelentette, hogy nem épít új blokkokat, addig az atomenergiát használó 30 országból 13 hosszú távon gondolkodik az atomenergiában. Európában jelenleg is épülnek blokkok Finnországban, Franciaországban és Szlovákiában. Magyarország mellett Csehország, Románia és az Egyesület Királyság tervez új egységeket.

 

A NAÜ óvatos prognózisa szerint 2050-ben a maival megegyező szinten marad a világ nukleáris kapacitása, az ambiciózus előrejelzés szerint azonban ez meg is duplázódhat. Ami Kelet-Európát illeti, az óvatos és az ambiciózus prognózis szerint egyaránt nő majd a térségben a nukleáris villamosenergia-termelés. (https://www.iaea.org)

 

A már működő atomerőművel rendelkező országok között is nagy többségben vannak azok, akik inkább a további nukleáris kapacitásbővítésre hajlanak, mint azok, amelyek határozottan elzárkóznak ettől. Több más ország mellett már elkezdődött az építkezés Szlovákiában, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban - ez utóbbi ráadásul további egységek létrehozását tervezi az épülők után. 

(Egyedül a német energiapolitika jelölte ki határozott célként a technológiával való teljes szakítást, míg Belgium, Spanyolország és Svájc arról döntött, hogy nem épít új egységeket.)

 

A kelet-európai régió országaiban tehát új atomerőművek épülhetnek. Lengyelország az év végéig dönt arról, hogy megépíti-e az első atomerőművét - mondta szeptember végén Michal Kurtyka energiaügyi miniszterhelyettes a Politicónak. Az utóbbi időben tehát a varsói energiapolitikában nagy változások álltak be, amely összefügg az üvegházgáz-kibocsátás - környezet- és egészségvédelmi célú - csökkentésére irányuló nyomástól, ráadásul az ország villamos energia fogyasztása bővül.

 

A cseh kormány 2017 júniusában fogadott el nemzeti akciótervet a nukleáris energia hosszú távú jövőjéről. Ez a már működő temelíni és dukovany erőművek esetében legalább egy-egy új reaktor építésével számol, amelyekhez később további két egység járulhat. A korábbi lefújt tenderek után pedig a CEZ várhatóan 2018-ban ismét kiírja a közbeszerzést a dukovany erőmű tervezett két új (5. és 6.) blokkjára, később pedig a temelíni erőmű szintén két új (3. és 4.) egységére.

 

Szlovákia a régióban ez az egyetlen olyan ország, ahol az új egységek (3. és 4. blokk) építése már folyamatban van. A mohi atomerőmű két új blokkját a terv szerint 2018, illetve 2019 végén adják majd át, szemben ez eredetileg kijelölt 2013-as határidővel.

 

A romániai cernavodai atomerőmű bővítésére a 2014-ben ismét kiírt tenderre egyedül a kínai CGN jelentkezett, bár a két, egyenként 706 megawattos már működő reaktor kanadai technológia. Noha 2015-ben a kínaiakkal a körülbelül 6 milliárd eurós finanszírozásról memorandumot írtak alá, a finanszírozásról azonban a hírek szerint még mindig nem döntöttek, a beruházásról a végső döntést ez év végéig hozhatják meg, román sajtóértesülések szerint.

 

Szerbia 2015-ig nem is építhetett volna atomerőművet az erre vonatkozó moratórium értelmében, de a szaksajtóban megjelentek alapján ez a helyzet a jövőben nagyot változhat. Igaz, a jelenleg elérhető kapacitásokat és a fogyasztási adatokat is figyelembe vevő vélemények szerint a projekteket a 2020-as, de akár a 2030-as évek előtt nem is lenne gazdaságos elindítani.

 

Szlovénia a közelmúltban 2043-ig meghosszabbított üzemidejű, szlovén-horvát közös tulajdonú krskói atomerőművet egy második nukleáris üzemmel bővítené a szlovén fél - jelentette idén szeptemberben a Vecernji List. Az atomerőmű által termelt villamos energián a két délszláv ország 50-50 százalékban osztozik jelenleg.

 

Fehéroroszország első atomerőművének építkezése a befejező szakaszához közeledik. Az erőműbe a Roszatom két VVER-1200 típusú reaktorát építik be, a reaktort a társaság zászlóshajó termékének tekinti. A technológia mellett a finanszírozási konstrukció is hasonló a paksihoz, Moszkva 10 milliárd dolláros hitelt nyújt Minszknek a beruházás 90 százalékos finanszírozásához, a belarusz államnak csak a fennmaradó 10 százalékot kell előteremtenie.

 

Ukrajnában ugyan nem tervezik új atomerőmű építését, azonban működő atomerőművei élettartamát 2030-ig meghosszabbítaná, illetve, részben kieső szenes kapacitásai pótlására, kapacitásukat is emelné. +++

x

Paksi Atomerőmű