IIR-Hungary „EnKon 2015”: napirenden az erőművek helyzete
Legfrissebb

- Összefoglaló, 2021. június 18.

- Alkalmassági vizsgálat a Paks II projektben

- Összefoglaló, 2021. június 17.

- Összefoglaló, 2021. június 15.

- Összefoglaló, 2021. június 14.

- Letették a Kalocsa – Paks Duna-híd alapkövét

- Összefoglaló, 2021. június 9.

- Összefoglaló, 2021. június 8.

- Paks: visszatérnek egészségügyi szolgáltatások

- Összefoglaló, 2021. június 7.

- Sorsolás: Pupp Réka lengyel ellenféllel kezd

- Falvak támogatása Tolnában

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

IIR-Hungary „EnKon 2015”: napirenden az erőművek helyzete

2015. december 02. 17:50:47  nyomtatási kép

(PAKS-PRESS) Budapest, 2015. december 2., szerda – Nem kell állami támogatás az új paksi blokkokhoz, a teljes élettartamuk alatt 50-55 euró/MWh önköltségi áron termelik a villamos energiát és képesek lesznek az igények szerint 100 és 50 százalék közötti szabályozásra – hangzott el az erőművek helyzetét áttekintő budapesti konferencián, szerdán.

 

Mayer György írja: 

 

Az IIR-Hungary „EnKon 2015” budapesti konferencia rendezvényén az erőművek helyzetének áttekintése szerepelt. Balogh László, a Technoflex Consulting ügyvezetője a Paks 2 beruházás utáni helyzetről beszélt. Szavai szerint a 6 blokk néhány éves közös üzeme miatt a hűtési rendszer kiépítése jelentős plusz költségeket igényel, majd arról tartott előadást, hogy a hiteltörlesztés időszakában 31 Ft/kWh körüli önköltséggel számolhatunk; „talán érdemes lenne az ütemezést átgondolni”. Hozzátette, a törlesztési fázist követően lényegesen kedvezőbb lesz a paksi ár.

 

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ugyanakkor arra mutatott rá, hogy 11 ezer pontból álló követelményrendszert állítottak össze a gyártó számára, amely többek között alapkérdésként kezeli a szabályozhatóságot. 

Az új blokkok képesek lesznek 100 és 50 százalék közötti teljesítményváltásra, percenként 5 százalék teljesítménnyel, és ezt az élettartamuk alatt 15 ezerszer kell elviselniük. A tercier tartalékról szólva jelezte, hogy az országon kívüli tartalékok is szóba jöhetnek, ezért nem kell 700 MW tartalékkapacitást építenünk. Továbbra is állítom - hangsúlyozta Aszódi Attila -, hogy az önköltség a teljes élettartamra vetítve 50-55 euró/MWh, valamint újból hangsúlyozta, hogy nincs szükség állami támogatásra a projekthez.

Aszódi Attila egyébként korábbi előadásában jelezte, hogy 2030-ig 7300 MW új erőművi kapacitásra lesz szükségünk, majd ismertette, hogy a Nemzeti Energiastratégia az atom-szén-zöld forgatókönyvre épül. Ezt követően bemutatta a paksi kapacitás fenntartási projekt lépéseit egészen az orosz-magyar kormányközi szerződéstől, majd áttért a jelenlegi tennivalókra, ismertetve a hazai és külföldi közmeghallgatásokon elhangzottakat, kitért a környezeti hatástanulmányra és a Duna hő-terhelésére.

 

A konferencián Katona Zoltán, az E.ON Erőművek Kft. ügyvezető igazgatója a hazai és európai erőművek kapacitáshelyzetéről szólva elmondta, hogy Európában kapacitás felesleg van, alacsonyak az árak, vagyis villamos energia bőség van. Ugyanakkor például november elején Nagy-Britanniában egy szélcsendes és borús napon rendszerösszeomlás közeli állapot alakult ki, mert néhány szenes blokk egy üzemzavar miatt leállt, a szél és naperőművek pedig alig termeltek.

Lengyelországban, az idén augusztusban is hasonló helyzet alakult ki egy hőhullám miatt. Mindkét esetben az elöregedett szenes erőművek okozták a fő problémát, ami egybeesett azzal, hogy a megújuló bázisú erőművek nem voltak képesek a folyamatos termelésre. Emlékeztetett arra, hogy Európában az elavult széntüzelésű erőműveket gáz és atomenergiával lehet kiváltani, miközben csökkenteni kell a megújuló támogatásokat.


Stróbl Alajos, a Pörly-Erőterv Zrt. főmérnöke a hazai és a térségi országok erőműparkjáról beszélt a következő 5-15 év távlatában. A hazai helyzetről szólva jelezte, hogy a korábbi visszaesést követően egy százalék körüli igénynövekedéssel számolhatunk, miközben az import részaránya megközelíti a 40 százalékot.

A hazai termelésből Paks 53 százalékkal, a Mátra 20 százalékkal veszi ki a részét, az első tíz hónap adatai szerint. A beépített teljesítőképesség csökkent, ugyanúgy, ahogy a rendelkezésre állás is, 2012-óta mintegy 1000 MW-al, miközben a nyári és a téli csúcsigény kiegyenlítődött, 6400-6500 MW körül. 

Stróbl Alajos szerint 15 éven belül nagyjából 6000 MW új kapacitás építésére lesz szükségünk.

A jelenlegi helyzet és adatok szerint a következő hét évben főleg a kiserőművek építése várható, azt követően viszont szükség lesz nagy erőművekre is. Az új paksi blokkok mellett kérdés, hogy mi lesz a Mátra sorsa, amely 15 évvel idősebb Paksnál.

A jelenlegi 6700 MW beépített kapacitású nagy erőművek átlagéletkora 27,5 év, míg a 2022-ben számba vehető 5500 MW nagy erőmű átlag életkora már 30 év lesz.

Ismertetése szerint a hazai megújuló erőműpark 2022-re elérheti a 2000 MW-ot, de ezek nagy része változó terhelésű (nap, szél) lesz. Ekkorra a beépített teljesítőképesség 8200 MW lesz, de akkor is 30 százalék körüli importtal számolhatunk.

2030-ra az alaperőművek teljesítőképessége az új paksi blokkok működése miatt elérheti az 50 százalékot, így akár meg is szűnhet az import, de valamilyen tárolási megoldást építeni kell. Az atomenergiáról jelezte, hogy az EU 28 országát számolva 118 blokk működik, átlagéletkoruk 30,6 év. Világszerte 62 blokk épül, de 47-et leállítanak.


Lehőcz Balázs, a MET Power AG vezérigazgatója szerint a megújulók részaránya Nyugat-Európában 2013-ra elérte a termelés közel egyharmadát, Kelet-Európa jelentősen elmarad ettől, ám ez várhatóan a jövőben növekedni fog.

 

Valaska József, a Mátrai Erőmű IG elnöke a nemrég átadott 15 MW PV erőmű létesítéséről beszélt, jelezve, hogy a nagy teljesítményű naperőművek pontosan úgy működnek, mint az atomerőművek, egy komoly beruházási költséget követően rendkívül gazdaságosan termelnek.

A beruházás során 700 millió forint rekultivációs költséget spóroltak meg, azzal, hogy a 30 hektáros zagytéren elvégzett füvesítést követően 7240 napelemet építettek fel, 6,4 milliárd forintos költséggel, ám ennek mintegy felét adókedvezményként megkapták. Az összes beépített teljesítmény 18,48 MW. Mint mondta, egy ilyen ipari beruházás nagyjából 20 év alatt térül meg. 

Az engedélyt követően 9 hónap alatt készült el a telep, melynek próbaüzeme október 1-én elkezdődött. 


Képünkön: Aszódi Attila tart előadást. (A szerző felvétele.) +++

x

Paksi Atomerőmű