Paksi bővítés: 2015 a tájékoztatás éve volt
Legfrissebb

- Összefoglaló, 2021. június 18.

- Alkalmassági vizsgálat a Paks II projektben

- Összefoglaló, 2021. június 17.

- Összefoglaló, 2021. június 15.

- Összefoglaló, 2021. június 14.

- Letették a Kalocsa – Paks Duna-híd alapkövét

- Összefoglaló, 2021. június 9.

- Összefoglaló, 2021. június 8.

- Paks: visszatérnek egészségügyi szolgáltatások

- Összefoglaló, 2021. június 7.

- Sorsolás: Pupp Réka lengyel ellenféllel kezd

- Falvak támogatása Tolnában

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

Paksi bővítés: 2015 a tájékoztatás éve volt

2015. november 17. 15:17:57  nyomtatási kép

(PAKS-PRESS) Budapest, 2015. november 17., kedd - Számításaik szerint megtérül a paksi beruházás, nem kell hozzá állami támogatás, valamint a szerződés szerint az orosz partner az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően fog eljárni, így megfelel a projekt a brüsszeli elvárásoknak is – tájékoztatott Aszódi Attila kormánybiztos egy ma délelőtti sajtóbeszélgetésen.

 

Mayer György, a Paks-Press budapesti tudósítója írja:


A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásával kapcsolatos projekt aktuális helyzetéről, a közelmúlt fejleményeiről és az év végéig várható fontosabb eseményekről szóló tájékoztatón Aszódi Attila a hazai villamosenergia-piac helyzetét ismerte, jelezve, hogy a 2008-ig tartó fogyasztáscsökkenést követően évi mintegy egy százalékos igénynövekedést tapasztalhattunk, mégpedig úgy, hogy eközben a csúcsfogyasztás is megnőtt, tavaly közel 6500 MW csúcsigény jelentkezett.

Az elmúlt éven a bruttó hazai fogyasztás 42 589 GWh volt, ebből a hazai termelés 29 201 GWh-t tett ki, az import pedig 13 388 GWh volt. Vagyis rendkívül magas az import részaránya, elérte a 31 százalékot, ez pedig kiszolgáltatottá teszi az ellátás biztonságát. Az előre jelzések szerint 2030-ig mintegy 7300 MW új erőművi kapacitás építésére lesz szükség, ebből a két új paksi blokk 2400 MW-ot jelent, 1600 MW kiserőművi (megújuló) kapacitással számolhatunk, a többi pedig másmilyen tüzelőanyag bázisú nagyerőmű lehet. A Nemzeti energiastratégia is hármas, atom-zöld-szén forgatókönyvvel számol.

 

Aszódi Attila a kapacitás-fenntartással összefüggő környezeti hatástanulmányról elmondta, mintegy kétezer oldal terjedelemben elérhető - többek között -, a projekttársaság honlapján.

A környezeti hatástanulmány ismertetésének hazai szakasza 2014. december 19-én kezdődött, a hatástanulmány benyújtásával.  Ennek keretében 41 hazai településen tartottak közmeghallgatást, melyen összességében több mint három ezren vettek részt. A folyamat lezárásaként került sor május 7-én a paksi közmeghallgatásra, ezen mintegy hatszázan vettek részt.

Ezt követően kezdődött az Espooi egyezmény, az Aarhusi egyezmény és a KHV irányelvnek megfelelően a külföldi közmeghallgatások sorozata. A 30 országból, amelynek elküldték az anyagokat, 11 jelezte, hogy szeretne részt venni a folyamatban. Aszódi Attila ismertette a Belgrádban két hete lezárult külföldi rendezvényeken felvetett témaköröket is jelezve, hogy például Romániában, három városban is tartottak közmeghallgatást. A kormánybiztos az új blokkok engedélyezési eljárására áttérve jelezte, hogy jelenleg párhuzamosan zajlik a környezetvédelmi és a telephely engedélyezési folyamata. 

Az ütemezésről elmondta, hogy jövő évben kell megkapni a telephely engedélyt, ezt követően 2017-ben jön el a létesítési engedély beadásának ideje, ahhoz, hogy 2018-ban elkezdődhessen az építkezés. A tervek szerint 2025-ben és 2026-ban léphetnek kereskedelmi üzembe az új blokkok.

 

A környezeti hatástanulmányt ismertetve kitért többek között a Duna hő-terhelésére, melynek hatása - mint bemutatta - egy 11 km hosszú sávban érzékelhető majd. A két új blokk hűtővízigénye 130 köbméter/másodperc lesz, míg a jelenlegi blokkok működéséhez 100 köbméter/másodperc hűtővizet vesznek ki a Dunából. A tervezésnél 8 Celsius fokos hő-különbséggel számolnak a kivett, illetve visszavezetett víznél, mégpedig úgy, hogy a Duna vizének hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius fokot. Külön számoltak azzal is, hogy 2026 és 2032 között lesz az az időszak, amikor egyszerre fog a hat blokk üzemelni, de akkor sem fog gondot okozni a vízhűtéses megoldás.

Aszódi Attila kérdésre válaszolva bemutatta, hogy például 2014-ben összesen öt olyan nap volt, amikor a Duna vízhőmérséklete meghaladta a 25 Celsius fokot, a számítások szerint 2025-ben hat ilyen nap lesz majd, 2032-ben pedig hét. Sőt a klímaváltozást is figyelembe véve még 2085-ben is csak 21 olyan nap lesz, amikor melegebb lehet a Duna vize ennél az értéknél. 

A tervezésnél mindezt figyelembe vették, így például kialakítanak egy utóhűtős megoldást, számoltak azzal is, hogy a szokásos karbantartások általában a nyári időszakra esnek, valamint szóba jöhet még kritikus esetben a visszaterhelés lehetősége is. Mindezek miatt nem az orosz partner által javasolt hűtőtornyos megoldást fogadták el, amely amellett, hogy lényegesen drágább, sokkal több környezeti hatása van (hő, csapadék, pára, vegyszerezés), ráadásul blokkonként egy 180-200 méter magas hűtőtornyot kellene építeni.

 

Aszódi Attila ugyancsak kérdésre válaszolva megerősítette, hogy számításaik szerint megtérül a paksi beruházás, nem kell hozzá állami támogatás, valamint a szerződés szerint az orosz partner az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően fog eljárni, így megfelel a projekt a brüsszeli elvárásoknak is.

 

A kormánybiztos kérdésre válaszolva jelezte még, hogy a 10 milliárd eurós orosz hitelkeret egy részének felhasználására már szükség volt, hiszen az előkészítési munkákat is finanszírozni kell. Mint minden hasonló nemzetközi nagyberuházásnál a tervezési, engedélyezési, előkészítési költségek a teljes beruházás 6-10 százalékát jelentik, de a visszafizetés a nyilvános és a parlament által elfogadott szerződésben is leírtaknak megfelelően 2026-ban kezdődik.

 

Aszódi Attila arra is kitért, hogy a megállapodás szerint a fővállalkozó orosz partnernek törekednie kell arra, hogy a hazai, vagyis magyar beszállítói arány elérje a 40 százalékot. Ennek elősegítésére a Roszatom november 30-án és december elsején konferenciát tart Budapesten, a lehetséges beszállítók tájékoztatására.

 

Mint hangsúlyozta, az erőműhöz kapcsolódó brüsszeli öt eljárásból három esetében Magyarország megszerezte már a jóváhagyást. A tiltott állami támogatás vizsgálata és a beszerzések ügyében még folyik az eljárás, de remélhetőleg mielőbb kedvező döntés születik ezekben a kérdésekben is. +++

 

 

x

Paksi Atomerőmű