Muszorgszkij: Egy kiállítás képei - mesében

2018-12-13 14:53:06


 
 

(PAKS-PRESS) Budapest, 2018. december 13., csütörtök - Hat kiváló orosz zenemű, a Tűzmadár, a Hattyúk tava, a Csipkerózsika, a Diótörő, az Egy kiállítás képei, valamint a "Péter és a farkas" szimfonikus mese alapján készült mesekönyveket mutattak be Budapesten, az idén 45 éves budapesti Orosz Kulturális központban, csütörtökön.

 

Mayer György, a Paks-Press budapesti tudósítója írja:  

 

A klasszikus zenei nevelés nehéz feladatot ró a szülőkre, hiszen egy opera vagy nagyzenekari mű a maga meg nem magyarázott valójában, távol áll a gyermeki világtól. A kiadó, a „Mesék az Operáról” címet viselő sorozatával segítséget kíván nyújtani a gyerekek zenei neveléshez, a zenei élmény átadásához, a zeneirodalom értékeinek átörökléséhez – fogalmazott a bemutatón Milkovich Eszter, a műveket megjelentető Holnap Kiadó igazgatója. - A négy éve kezdett sorozat a zeneirodalom legnagyszerűbb operáit, balettjeit, zenekari műveit ülteti át a mese eszközeivel, és csodás illusztrációkkal a gyerekek nyelvére – tette hozzá.

 

A bemutatott mesék egyikének, a Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij zenéje alapján született, „Egy kiállítás képei” című alkotásnak a paksi születésű Fodor Veronika a szerzője - aki már hat éve a fővárosban él, és egy könyvkiadó szerkesztője -, ám továbbra is ezer szállal kötődik Pakshoz.

 

A festészet és zene karöltve jár Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című zeneművében, melyet barátja, Viktor Hartmann festő ihletett.

Sztaszov, művészeti-és zenekritikus a fiatalon elhunyt festő 400 akvarelljéből és rajzából rendezett kiállítást a festő emlékére Szentpéterváron, a Művészeti Akadémia épületében 1874-ben.

Muszorgszkij a kiállítás hatására komponálta híressé vált művét, melyben misztikus történetek és orosz népmesei elemek keverednek vidám, kedves jelenetek közé. Megjelenik benne maga a szerző is, ahogy sétatémák alatt dúdolva kering a képek között, és hol szomorúan, hol boldogan emlékszik vissza barátjára.

A darab Muszorgszkij életében kiadatlan maradt, s csak újrahangszerelése után vált ismertté. Híressé, Maurice Ravel francia zeneszerző 1922-es zenekari műve tette.

 

Az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő zenéhez Fodor Veronika írt mesét, amely tavaly a Könyvfesztiválon jelent meg. Mint mondta, igyekezete szerint jeleníti meg benne a kor Szentpétervárjának sokszínűségét. A mesében Szimonidesz Hajnalka illusztrációin keresztül szinte megelevenednek Hartmann festményei.

 

A könyvben található CD a mű Maurice Ravel nagyzenekarra hangszerelt feldolgozását tartalmazza.

 

Képünkön: Fodor Veronika (j.1.) beszél a könyv bemutatóján, Milkovich Eszter, a műveket megjelentető Holnap Kiadó igazgatója (b.1.), középen a tájékoztató résztvevői, a budapesti Orosz Kulturális központban, 2018. december 13-án. A kép a szerző felvétele. +++