Ausztria Gerjenből ellenőrizheti a magyar atomenergia biztonságát

2018-01-25 13:55:32



Gerjen, 2018. január 25., csütörtök (PAKS-PRESS) - Magyarország hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy Ausztria környezeti mérőállomást működtessen Paks mellett, Gerjenben, az adatait folyamatosan nyomon követik – közölte a Miniszterelnökség, arra válaszolva, hogy az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartása ellen.

 

Azt osztrákok azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, amellyel jóváhagyta a paksi beruházást. Az osztrák bejelentésre reagálva közzétették, hogy a magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett, amely az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik.

 

Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházását összesen hat kérdésben. A legbonyolultabb és a leghosszabb ezek közül az állami támogatás vizsgálata volt. A bizottság meghallgatta a bejelentkezett harmadik feleket, így az osztrák kormány és a zöldszervezetek álláspontját is, továbbá rengeteg számítást, elemzést végzett.

 

2015. szeptemberben, higgadt és nyugodt hangulatban, mintegy hét és fél órán át zajlott a Paks II. beruházás környezeti hatásairól szóló bécsi konzultáció, az osztrák fővárosban, az osztrák résztvevőket elsősorban a hulladékkezeléssel, a sugárterheléssel és a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdések foglalkoztatták.

 

Végül az EB azt a döntést hozta, hogy a projekt és annak a finanszírozása kompatibilis az európai szabályokkal. Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be semmítési kérelmét a bíróságnak.

 

Magyarország átláthatóan járt el és jár el a projekttel kapcsolatban, erről minden információt megoszt az osztrák illetékesekkel, valamint Ausztria lakosságával. Magyarország és Ausztria között igen intenzív párbeszéd zajlik nukleáris ügyekben: a két ország között 1987 óta van érvényben bilaterális egyezmény, amelyben a gyorsértesítési feladatok mellett rendszeres információt kapnak a Paks II. projekt előrehaladásáról.

 

„Az osztrák partnerek legutóbb 2017 őszén jártak Budapesten kétnapos tanácskozás keretében, ahol minden felmerülő kérdésükre megnyugtató választ kaptak. - Magyarország természetesen továbbra is elkötelezett az együttműködésben és az információcserében” - közölte Miniszterelnökség.

 

Az Osztrák Néppárt környezetvédelmi minisztere, Elisabeth Köstinger szerint az atomenergia nem fenntartható forma, és nem válasz az éghajlatváltozásra sem.

 

Aszódi Attila a Magyar Idők című lapnak azt mondta, hogy Magyarország és Ausztria természeti adottságai nagyon eltérők, evidencia, hogy hazánknak továbbra is hosszú távon szüksége van az atomenergiára, anélkül óriási bajban lennénk.

 

„Ausztriában 10 ezer megawattnyi (MW) vízerőmű és 3000 MW szivattyús-tározós vízerőmű üzemel, ezek pedig olyan lehetőségek, amelyek Magyarországnak nem állnak rendelkezésére” – fejtette ki az államtitkár, majd kiemelte: „az osztrák kormány véleményem szerint belpolitikai indíttatású lépést tesz, és vélhetően nem mélyült el szakmai kérdésekben. Ausztriában az atomenergia-ellenesség politikai axióma, de adottságaik miatt ezt meg is engedhetik maguknak” – jegyezte meg.

 

Mint azt már magyar kormányzati források is megerősítették, Sebastian Kurz osztrák kancellár január 30-án Bécsben találkozik Orbán Viktorral, folyamatban van a bécsi látogatás előkészítése. A Kurz és Orbán Viktor találkozójának napirendjén az APA tudomása szerint több "kényes" téma is szerepel, köztük a Paks II. ügyében benyújtani kívánt osztrák kereset is.

 

Ennek nyomán egyelőre csak remélhető, hogy sikerül energetikai kérdésekben az osztrák félnek megértőnek mutatkoznia Magyarországgal szemben, miután hazánknak továbbra is hosszú távon szüksége van az atomenergiára.

 

Az atomenergiát érintő magyar-osztrák kapcsolatban fontos szerepet játszik a térség is: a gerjeni önkormányzati hivatal udvarába 2006. augusztus 8-án érkezett az az osztrák tulajdonú aeroszol mérőállomás, amely azóta is üzemszerűen működik. A korai radiológiai előrejelző rendszerek által szolgáltatott gamma dózisteljesítmény mérési adatok cseréjéről és a levegő ellenőrzésére szolgáló automata radiológiai levegő monitoring mérőállomás magyarországi telepítéséről és működtetéséről szóló osztrák-magyar megállapodást 2006. május 23-án írták alá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon.

 

A mérési adatok félóránkénti ütemezéssel jutnak el az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központjában (NBIÉK) üzemeltetett - az osztrák minisztérium tulajdonát képező - számítógépes rendszerre, ahol ezeket a mérési adatokat folyamatosan figyelemmel kísérik, szükség esetén elemzik és kiértékelik. Ezzel egyidejűleg ezek a mérési adatok változtatás nélkül az NBIÉK számítógépes rendszeréből jutnak el az osztrák korai riasztási központhoz.

 

- Természetesen, nemcsak az osztrák kontroll fontos, legalább ekkora jelentősége van, hogy a paksi atomerőmű környezetében élők is hozzáférhessenek az információhoz – mondta el Romhányi Károly polgármester. Hozzátette, a gerjeni állomáson mért adatok jelentős része az önkormányzat részére is hozzáférhető, a település honlapján a mért értékek elérhetők.

 

A gerjeni mérőállomás egy zárt konténerben működik, az áramellátást szünetmentes tápegység is segíti, szavatolva a folyamatosságot. Ekképp tizenegy éve, megállás nélkül küldi Magyarország innen az adatokat Ausztriába – fűzte hozzá Romhányi Károly.

 

Mindezek tükrében aligha feltételezhető, hogy az osztrák félnek komolyak lennének az aggodalmai a magyar atomenergia biztonságát illetően, hiszen a mérőberendezéseken keresztül folyamatosan nyomon követik, követhetik a kibocsátási értékeket.


Képünkön: Romhányi Károly polgármester, a gerjeni mérőállomás üzemi termében.

Ez a gép továbbítja  az osztrák hatóságoknak a mért adatokat. 

(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++