A követendő európai példa: Paks II.
Legfrissebb

- Összefoglaló, 2021. január 19.

- Bölcsőde és óvoda alapkőletétele Gerjenben

- Az Atomenergia Hivatal évindító sajtótájékoztatója

- Összefoglaló, 2021. január 18.

- Összefoglaló, 2021. január 15.

- Összefoglaló, 2021. január 14.

- Még lehet jelentkezni a Paks II. Akadémiára

- Összefoglaló, 2021. január 13.

- Összefoglaló, 2021. január 12.

- Összefoglaló, 2021. január 11.

- Már elérhető a Településképi Arculati Kézikönyv

- Fodor-Szurovszki Tünde Paks új főkertésze

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

A követendő európai példa: Paks II.

2018. november 13. 07:41:30  nyomtatási kép


(PAKS-PRESS) Budapest, 2018. november 12., hétfő - A Paks II. projekt az elmúlt években hat uniós zöld lámpát kapott, ezek pedig egyértelműen azt jelentik, hogy Magyarország kormányának felelős és szuverén döntése szakmailag helyes és indokolt, valamint az európai jognak és jövőképnek is megfelelő döntés volt - hangsúlyozta Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök az Energiapolitika 2000 Társulat, Energiapolitikai Esték rendezvényén, hétfőn.

 

Idén októberben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC az évtized alighanem legfontosabb jelentését publikálta. A testület  leszögezte, hogy az atomenergia nélkül nem lehet eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem, azaz e technológia növekvő mértékű  alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljanak a globális kibocsátás-csökkentési célok – mondta el Hárfás Zsolt.

 

Előadásában utalt arra is, hogy jelenleg egy nukleáris reneszánszban élünk. Aktuális adatok szerint a világon 454 blokk üzemel, 17 országban 54 épül, a jövőben pedig további közel 500 (!) új blokk építése várható, amelyekből 170-180 a „sereghajtó” Kínában épülhet meg. Idén csak Kínában 7 új blokk kezdte meg a működését vagy kapcsolódott a hálózatra. Legutóbb, október 27-én az orosz, VVER-1000 típusú Tianwan-4 blokkot is hálózatra kapcsolták, és ezzel a globális atomenergetika történelmi pillanathoz érkezett.

 

- A világ atomerőművi blokkjainak a beépített nettó kapacitása ugyanis első alkalommal lépte túl a lélektani 400 000 MW-os értéket. Jövőre pedig újabb 13 új blokk kezdheti meg működését világszerte. Ezek közül az egyik a fehérorosz Belorusz Atomerőmű első – a két új paksi, VVER-1200 típusú blokkhoz hasonló – egysége lesz, fűzte hozzá.

 

Hárfás Zsolt a németországi energetikai helyzettel kapcsolatban kiemelte, hogy 2011-ben Németország politikai döntést hozott az atomerőművek fokozatos leállításával, valamint a megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélerőművek nagyarányú fejlesztéséről.  Ez utóbbi időjárásfüggő megújulók tekintetében ez azt jelentette, hogy a német rendszerbe beépített 2011. évi 54 GW kapacitásuk 2017 végére 99 GW-ra emelkedett, idén novemberben pedig már elérte a 104,6 GW értéket is.

 

A következmények között van, hogy Németországban településeket, sőt templomokat is rombolnak a német atomerőművek bezárására hozott politikai döntés és a megújuló energiaforrások támogatásának közvetett következményeként. A továbbra is nagymértékű német szén- és gázerőművi részarány miatt nem lehet elérni a 2020-ig megfogalmazott 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célt. Ezt nehezen, de már beismerték a német politikusok is. Megállapodtak abban, hogy a cél elérésének határidejét későbbi időpontra halasztják.

 

Hárfás Zsolt a német nap- és szélerőművek időjárás-függőségét egy szemléletes példával mutatta be: 2018 augusztusában a bezárásra ítélt atomerőművek több villamos energiát termeltek, mint külön-külön a nap- vagy a szélerőművek. Mindezt úgy, hogy az atomerőművek 9500 MW beépített teljesítménnyel rendelkeznek, míg a naperőművek ötször annyival – 44 500 MW-tal, a szélerőművek pedig 59 000 MW-tal.

Augusztusban a német atomerőműveknek 92, a naperőműveknek 17, a szélerőműveknek pedig csak 14,3 százalékos átlagos teljesítmény-kihasználással termeltek. Hiába tehát az óriási beépített kapacitás, az számít, hogy mennyi áramot tud valóban megtermelni az adott villamosenergia-termelési mód.

 

Az évről évre emelkedő német nap- és szélerőművi kapacitások emelkedő villamosenergia-árakat is eredményeznek, Németország csak az idén közel 28 milliárd euróval támogatja a megújulókat. Ez az összeg 2010-2017 között 176 milliárd euró volt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal  idén szeptemberre vonatkozó ár-összehasonlítása szerint Berlinben már 30,48 eurócent (98,8 Ft/kWh), Budapesten viszont csak 11,62 eurócent (37,6 Ft/kWh) volt a lakossági átlagos villamosenergia-ár – fogalmazott előadásában Hárfás Zsolt.

 

A követedő európai példa: Paks II.

(PAKS-PRESS) Budapest, 2018. november 12., hétfő – Hárfás Zsolt okleveles gépész-és energetikai mérnök tart előadást.

(Paks-Press Fotó: Kiss András Kristóf.) +++

x

Paksi Atomerőmű