Karbantartás – másképpen
Legfrissebb

- Karbantartás – másképpen

- Céggyűrű-átadó ünnepség

- Paks közterületeinek megújítása

- Családbarát Díj Paks Polgármesteri Hivatalának

- Költségvetés : három rekonstrukció is elindulhat

- Ismét politikai terepen a paksi bővítés ügye

- Húsz díjazott a buszkifestő rajzpályázaton

- Koszorúk – Aradért

- A térségben élők kaptak tájékoztatást a Paks II. projektről

- Továbbtanulási nyílt nap az ESZI-ben

- TEIT-nap a paksi atomerőműben

- Gondoskodnak a védett növényfajok megóvásáról

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport


Karbantartás – másképpen

2018. október 11. 21:42:37  nyomtatási kép


Egyszerű, de mégis, valamiképpen elegáns, új irodájában, hellyel és nyomban kínálással fogad, abban a megtiszteltetésben részesülök, hogy maga főzi meg a kávét és teszi elém. Nem túlságosan gyakori ez a gesztus egy főosztályvezetőtől, jólesik. Itthon van, és nemcsak ezért mert húsz éve dolgozik az atomerőműben. Takács Imre, a karbantartás főnöke, egy kis túlzással szinte folyamatos lakó itt, a karbantartásra mindig szükség van egy ilyen cégnél.


A minőség és a gépészet mérnöke, mint megannyian mások is, különböző ranglétrákat és beosztásokat járt, a műszakiaktól jött, a karbantartásra érkezett, de ahhoz hogy sikeres legyen, erre szükség volt, most már utólag is így látja. Helyettes osztályvezető-osztályvezetőből lett főosztályvezető. A karrierlétra már csak ilyen. Vagy legalábbis az atomerőműben, ahol a szakmai tudás nélkülözhetetlen szükséglete nem engedi meg az ejtőernyős ugrásokat, ugyanis nem árt tudni, hogy miről beszélünk. Az „oldjátok meg” feladat-kiosztás nem működik, a megcsináljuk inkább. Együtt. Aztán látjuk, mégis vannak fordulatok. Ha megéri.


Arról beszélünk, hogy nem minden, a szakmát ismerő mérnökből lesz igazán jó vezető, aki nem képes maga köré csapatot építeni, ne vállaljon el ilyesmit. Ennek megvan a maga sajátos, de valószínű egyedi módszertana. Itt van mindjárt az a rendhagyónak éppen nem mondható sakkhúzás, ahogyan a maga utódját kiválasztotta. Nem bízta a felsőbb vezetőkre, de elérte, vagy megkapta, hogy ő válasszon. Nem az következett, aki a soros volt. Ez okozott némi meghökkenést. Egy karbantartási ellenőrt választott. Mi van?


Hagyták, hogy így legyen. Azzal érvelt, hogy ő képviseli azokat az értékrendeket, amiket maga is képvisel. A közösséget, a közös munkát, a csapatot. Nincs itt nagyon másképpen. Az a hit önmagukban, hogy szakmailag nincsen jobb náluk, erőforrás. Nekimentek olyan feladatnak is, hogy megcsinálják, amelyhez nem volt meg minden feltétel, le kellett állítani őket.


Most kétszáz ember tartozik hozzá, azt mondta neki valaki, sajnállak, hogy főosztályvezető lettél, széket kaptál, de elvesztettél egy csapatot. Na, nem kellett több. Az ellenőrzéseknél nemcsak szakmáról beszélünk, mindenki ember, akinek családja, magánélete is van. Erről is beszélünk.


Arról kérdezem, hogy a vezetőnek is, van-e magánélete? Vagy a vezetőnek mindig itt kell lennie, még akkor is, ha éppen hazamegy? Vagy otthon, akár porszívózás közben is, bent jár-e valamelyik üzemben? Jó felé járok, de azt mondja, egyensúlyban van. Aki tudja, nevet, hiszen súlyt emel. Hobbiból, nyomásból százat. A feszültséget, amit nem voltban vagy wattban mérnek, hanem adrenalinban – elveszi. Aztán időnként felül a motorra és megy. Könnyebb így, egy jobb Takács Imre jön vissza.


Kellemest a hasznossal, együtt a család a sportban. Elkísérik a kondiba. A fiú egyetemre jár, a leány az ESZI-ben teljesít. Szinte papírforma, mindenki odajárt.  


Takács Imre ma Céggyűrűt kapott. Ez a legmagasabb elismerés. Most még fiatalnak számít, éppen elérte a korhatárt, amikor valaki céggyűrűt kaphat. Úgy dolgozik tovább ezek után is, mint eddig. De vannak új kihívások is.


A munkairányítási rendszer átdolgozásán serénykednek, a karbantartási stratégia az egyik eleme ennek a kihívásnak. Ennek az alapja a berendezés megbízhatóság, annyi tapasztalat gyűlt fel, amiből tudják, hogy egy berendezéshez mikor kell hozzányúlni. Nem biztos, hogy akkor, amikor sorra kerülne, a szabályok szerint. Ebből nemcsak a jelenlegi négy blokk profitál majd, hanem ezt a tudást és tapasztalatot az új blokkoknál is alkalmazhatóvá teszik.


Ha már a Paks II-ről beszélünk, nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem, átigazol-e. Talán még nagyobb karrier, vagy fizetés. Tagadóan rázza a fejét, határozott nem a válasz. Ennek nincs itt az ideje, a karbantartásnak itt a helye, és az ideje. Ha hívták volna, akkor sem.


Fényképezünk, nem ül az asztalához, nem hivatalnok. Lemegyünk. Ott lent van, az ő világa.


Paks, 2018. október 11.

 

Kiss G. Péter


FACEBOOK

Paksi Atomerőmű