Klímavédelem: bukott az Energiewende
Legfrissebb

- Oroszul tanulnak a paksi rendőrök

- Önkormányzati döntések, a felkészülés jegyében

- Öregedéskezelés a paksi atomerőműben

- Elkészültek a város új imázsfilmjei

- Nemzetközi kontroll a Paks II. beruházásban

- Kutatási tudományos terület és a Világörökség része lesz Lussonium

- Biztonságos a hazai radioaktív hulladékok tárolása

- Paks II: gőzerővel zajlik a munka

- Pupp Réka és Cirjenics Miklós utazik a Mesterek Tornájára

- Paks II: gyakorlati oktatók képzése kezdődik

- Tovább javult a hazai villamosenergia-rendszer biztonsága

- PAKS II.: új atomenergiát tanulnak Oroszországban

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport


Klímavédelem: bukott az Energiewende

2017. november 28. 09:27:37  nyomtatási kép
 

Paks, 2017. november 28., kedd (PAKS-PRESS) - A klímavédelemben élen járó európai országok energiapolitikája az atomenergiára is támaszkodik. Az erre a megállapításra jutott Energy for Humanity civil szervezet szerint „Németország Energiewende-politikája rontott a klímahelyzeten."

 

A 2017-es „Európai Klímacsúcs Jelentés – a lényeges adatok mérése” című tanulmányt az Energy for Humanity nevű civil szervezet adta ki a németországi Bonnban, a COP23 klímakonferencia számára. Az Affordable Energy for Humanity hisz abban a jövőben, ahol a modern, tiszta és megbízható energia megfizethető és mindenki számára elérhető.

 

Mint megállapítják, Németország Energiewende-politikája rontott a klímahelyzeten, miután a németek bezárták a szén-dioxid-kibocsátásmentes atomerőműveket, a százmilliárdos befektetések és a támogatási rendszer dacára évtizedekre a széntüzeléstől való függőséghez láncolták magukat.

Ez a jelentés számol elsőként a „piszkos áram” importjával, amely több államban kihat az áramfogyasztás karbonintenzitására. A jelentés kiemelten ajánlja a döntéshozók számára, hogy vegyék figyelembe ezen import- és exportadatokat. A dokumentum szerint az új megújuló kapacitások telepítése nem garantálja az alacsony CO2-kibocsátást.

 

Németország, Európában „a klímapolitika legdurvább megszegője”, a jelentés az Eurostat és az ElectrocityMap.org adatai révén rangsorolta az európai országokat klímavédelmi szempontból.

 

A klímavédelemben élen járó európai államok egyrészt rendelkeznek vízenergia-forrásokkal, másrészt energiapolitikájuk erősen támaszkodik a nukleáris energiára a megújulók mellett. Ezek az országok Svájc (víz és atom), Norvégia (víz) és Svédország (víz és atom). Ezzel ellentétben az antinukleáris Ausztria a vízenergiáját fosszilis energiahordozókkal támogatja meg, ezzel csökkentve általános klímateljesítményét.

 

A szénre nagyban támaszkodó országok a jelentés klímarangsorának alsó felében helyezkednek el.

 

„Az atomerőművek idő előtti bezárásáról szóló döntés azt jelenti, hogy Németországnak a jövőben is fent kell tartani a lignit és kőszén alapú erőműparkját. Németország már bukta 2020-as kibocsátás-csökkentési céljait, és jelenleg nincs rá jel, hogy ez a jövőben megváltozna, a német energiapolitikában a CDU és az SPD egyelőre nem szakítanának a szénenergiával. Az Alternatíva pedig egyenesen megtartaná a széntüzelésű erőműveket.


- Az Energiewende a dekarbonizáció előrehaladása helyett hosszú távú karbonfüggésbe taszította Németországot – írja a tanulmány.



(Forrás:http://energyforhumanity.org/en/news-events/news/climate/climate_leadership_2017/)

 


FACEBOOK

Paksi Atomerőmű