Paks II.: a felbuzdult LMP népszavazást kezdeményez
Legfrissebb

- MVM Élménynap a zene világában

- Milliárd- és milliós pénzekről születtek döntések

- Süli János: engedélyezhető tervek készülnek

- A követendő európai példa: Paks II.

- A Magyarországi nemzetiségek bizottságát tájékoztatták

- Százmilliós vízelvezetés-beruházás készült el Nagydorogon

- Mezőföldvíz Kft: az önkormányzatoknak a zsebükbe kell nyúlniuk

- Nem veszélyezteti a paksi erőművet a Duna alacsony vízállása

- Nukleáris reneszánszról kell beszélnünk

- Tervezett karbantartás az egyes blokknál

- Új óvoda és bölcsőde épül Gerjenben

- Nukleáris energetikai csúcstalálkozó

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport


Paks II.: a felbuzdult LMP népszavazást kezdeményez

2017. február 24. 14:50:00  nyomtatási kép

 

Budapest, 2017. február 24., péntek (PAKS-PRESS) - Az LMP népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről, az erről szóló kérdést hamarosan benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz - jelentette be a párt társelnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. A Momentum Mozgalom nem zárta ki, hogy aláírásgyűjtést kezdeményezhet a témában. A paksi atomerőmű bővítéséről szóló népszavazást a Nemzeti Választási Bizottság több alkalommal is elmeszelte. Az NVB elutasító döntését a Kúria is helybenhagyta, az eljárás és a döntés ­jogosságát pedig az Alkotmánybíróság is megerősítette.


Szél Bernadett azt mondta: az olimpiai aláírásgyűjtéseknél bebizonyosodott, az emberek nem hagyják, hogy bizonyos kérdésekben a kormány a fejük felett és a hátuk mögött döntsön. Azért nyújtják be a kérdést, mert a paksi atomerőmű bővítése még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás - közölte. 

 

Az LMP kérdése úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?"

 

Az LMP szerint Paks 2 nemzetbiztonsági kockázatot jelent és rombolja a természetet, és a bővítés az egyik legnépszerűtlenebb projekt Magyarországon. Arra a felvetésre, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője korábban megpróbálkozott egy népszavazási kérdéssel, de az nem sikerült, mert a határozat szerint a referendum nemzetközi szerződést írna felül. 

A társelnök hozzátette, a mostani kérdés csak az első lépés, ha elutasítják, akkor addig folytatják a munkájukat, amíg olyan kérdést nem találnak, amit átengednek a döntéshozók. Ungár Péter ehhez azt tette hozzá, hogy a nemzetközi szerződésből származó kötelezettségről nem lehet referendumot tartani, de ez nem jelenti azt, hogy magáról a szerződésről ne lehetne kiírni a népszavazást. 

Az LMP kérdése ugyanakkor azért is kicsit "felemás", vagy "óvatos", mert csupán kapacitás-fenntartásról van szó, jelenleg 2000-es a teljesítmény Pakson, az új blokkokkal 2400 lenne ez a szám. A 400-as különbség már zavaró lehet az LMP-nek? Vagy arról van szó, hogy tisztában van a zöld párt azzal, hogy a lakosságnak az olcsóbb áram így, az ellátásbiztonságot is jelentő beruházás a fontosabb. 

 

·         Finnországot se lehet megdumálni

 

"Egyetértünk abban, hogy a nukleáris energia diszkriminációja Európában megengedhetetlen, hogy minden tagállamnak saját jogon kell tudnia eldönteni, milyen energiaformákat használ. Ellenezni fogunk minden olyan szabályozást, amely a nukleáris energiát negatívan érintené" – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban tartott, Finnország vezetőivel folytatott tárgyalásai után.

 

Finnország és Magyarország között az Európa jövőjéről szóló vita legfontosabb elemeiben, négy olyan sarokponton van egyetértés a két ország között, amelyek Magyarország számára gazdasági és biztonsági szempontból rendkívül fontosak - jelentette ki.

 

Finnországban most hasonló struktúrában - orosz vállalati részvétellel, részben orosz hitelből - épül atomerőmű, mint amilyenben Magyarország fogja építeni Paks-2-t - állapította meg Szijjártó Péter. 

"Éppen ezért elvárjuk az Európai Uniótól, hogy ne gátolja többé a paksi bővítést, hanem ahogy megadta a szükséges engedélyeket a hasonló konstrukcióban épülő finnországi atomerőmű építésének, úgy adja meg most már haladéktalanul az utolsó engedélyt is Paks bővítéséhez. Magyarország növelni szeretné nukleárisenergia-felhasználását, hogy előre tudjon lépni mind a versenyképesség, mind az energiabiztonság területén" - szögezte le.

  

·         Népszavazástörténet külföldön

 

2016 novemberében népszavazást tartottak Svájcban arról, hogy az országban működő atomreaktorok működési idejét korlátozzák-e 45 évre. Ennek értelmében az öt svájci atomerőműből hármat már jövőre be kellett volna zárni, 2029-re pedig teljesen megszűnne a nukleáris energiatermelés, de a választók elutasították a javaslatot: a szavazók 54,23 százaléka voksolt nemmel.

Ausztriában és Olaszországban népszavazás utasította el az atomenergia használatát, Svédországban nem kötelező erejű népszavazáson 1980-ban nyilvánították ki a résztvevők azon akaratukat, hogy a működő atomerőműveket életciklusuk lejártával, de legkésőbb 2010-ig állítsa le, újak építésébe pedig ne fogjon a kormány. A svédeknél 2009-ben, a népszavazás ellenében a parlament az atomerőművek megújításáról, az atomenergia-kapacitás fejlesztéséről döntött. Bulgária esetében 2013-ban az érvényességi küszöbtől lényegesen elmaradó, 20 százalékos részvétel mellett nyilvánították ki a résztvevők, hogy támogatják az új atomerőmű építését.

 

·         Nekifutásos bukfencek

 

Mint ismeretes, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló népszavazást a Nemzeti Választási Bizottság több alkalommal is elmeszelte. Az NVB elutasító döntését a Kúria is helybenhagyta, az eljárás és a döntés ­jogosságát pedig az Alkotmánybíróság is megerősítette.

 

„Nem lehet népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítéséről” - döntött a Kúria, miután helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát 2014 májusában. A testület azért utasította el a kérelmet, mert - egyetértve az NVB-vel - úgy találta, hogy az alaptörvény értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.

Szigetvári Viktor, az Együtt - a Korszakváltók Pártja társelnöke és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke által benyújtott kérdés úgy hangzott:


"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"


A NVB február közepén hozta meg döntését arról, hogy elutasítja a két politikus közös, az atomerőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kérdésének hitelesítését. A kérelmezők ezután a Kúriánál felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a bizottsági döntés ellen, ám a Kúria határozatában a Nemzeti Választási Bizottság határozatát hagyta helyben. 

A Kúria rögzítette, hogy az alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra olyan kérdés, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozik.

 

Az AB arra hivatkozva utasította el a kérdés érdemi vizsgálatát, hogy nem sérültek az alkotmányos jogok, a kérdés felvetésének alkotmányjogi vonatkozása nincs. Az alaptörvény alapján nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozó, illetve a központi költségvetést érintő kérdésben nem lehet referendumot tartani.

Az előbbi tilalom az atomenergiai együttműködést, ezen belül a paksi 5. és 6. blokk létrehozására vonatkozó magyar–orosz egyezményt lövi ki a referendumra bocsátható kérdések közül, az utóbbi pedig a paksi atomerőmű létrehozásának 3000 milliárd forintosra becsült költségét és a 10 mil­liárd eurós orosz hitelszerződést. A helyzet tehát egyértelmű: sem elvi, sem gyakorlati lehetőség nincs az atomenergia felhasználásának jövőjéről szóló magyarországi népszavazásra.

 

·         Itthon

 

Az ellenzők érdekeit azért szolgálhatja a népszavazás, mert lehetőséget ad ellenérveik szervezett, kezdeményező ismertetéséhez, arra, hogy megpróbálják a lakosság többségét maguk mellé állítani. Ez eddig nem történt meg – és talán nem is véletlen, hogy az atomenergia használatának bővítését ellenzők nem álltak össze.

Ez a kör az ellenzéki pártok egy részéből (LMP, Együtt–PM egy része), a zöld-szervezetekből, az orosz részvételt politikai okokból elutasítókból, a hosszú távú gazdasági hatásokat mérlegelőkből, a hagyományos és a megújuló energia szektor képviselőiből áll – írta 2014-ben a Magyar Narancsban Sarlós Gábor. Tanulmánya világosan mutat rá, hogy a kudarctól való félelem is állhat amögött, hogy érdemi kísérlet nem történt az ellenzői körök egybekovácsolására.” 


Nem "mellékesként", az sem elhanyagolható tény, Magyarországon legkevesebb három, közvetlenül érintett megye szinte teljes lakossága várakozik, készül, tervez, épít és közel három éve várja a gazdasági fellendülést, az új munkahelyek közel tízezres számát a Paks 2. beruházás okán. Talán ez is indokolja, hogy a kezdeményezők nem teszik be a lábukat ezekre a területekre. Ha bárki elhiszi, hogy amit tesznek az "egész ország érdekében" teszik - nyugodtan elmondhatnák nekik is. Jóval több, mint egy millió embernek.


A népszavazás kezdeményezése mellé, ehhez is csak bátorság kellene. +++



FACEBOOK

Paksi Atomerőmű