Eltökélt szándékunk a két új blokk felépítése
Legfrissebb

- Szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola

- Nemzetközi Fúvós Napok Fesztivál

- Megújul a Paks – Németkér - Cece összekötő út

- Vállalkozói Információs Pont

- Megalakult a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács

- Nyári előadások

- Kötélpálya

- Csúcshűtőkkel óvják a Duna élővilágát

- Rendkívüli képviselő-testületi ülés

- Tartalékos kiképzés

- Nuclear Security Index

- Bemutatkozott Paks új főépítésze

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport


Eltökélt szándékunk a két új blokk felépítése

2015. május 08. 09:01:30  nyomtatási kép

(PAKS-PRESS) Paks, 2015. május 8., péntek – Eltökélt szándékunk, hogy a tervezett két új atomerőművi blokkot felépítjük Pakson - mondta a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos csütörtökön, Pakson, azon a sajtótájékoztatón, amelyet az új blokkok környezetvédelmi engedélyezési eljárása keretében rendezett közmeghallgatás szünetében tartottak.

 

A környezetvédelmi engedélyezési eljárás dokumentumai jó minőségben tartalmazzák azokat a környezeti hatásokat, amelyekre az erőmű építése során számítani kell – jelentette ki Aszódi Attila. - Szeretnénk olcsó villamos energiát biztosítani az országnak, a vezetékes energia terén az importfüggőséget csökkenteni, az ellátás biztonságát növelni, és mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást – tette hozzá.

A beruházás engedélyezési folyamata több mint hatezer engedély megszerzését foglalja magába, a környezetvédelmi engedély az első állomás - jegyezte meg.

Utalt arra, hogy a környezeti hatástanulmány teljes terjedelmében nyilvános. Mint mondta, a hosszabb, nemzetközi engedélyezési folyamat ezután kezdődik, az előzetes konzultációk során tíz ország jelezte, hogy részt kíván venni az eljárásban, ezekben az államokban nyáron és ősszel tartanak szakértői konzultációkat, közmeghallgatásokat.

A magyar és külföldi fórumokon megvédjük a környezetvédelmi dokumentumokat – jelentette ki.

Horváth Zoltán, az engedélyezési eljárást lefolytató Baranya megyei kormányhivatal kormánymegbízottja kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a környezetvédelmi engedélyt várhatóan 2015 végére kaphatja meg a beruházás.

Schwarcz Tibor, a hivatal környezet- és természetvédelmi osztályvezetője közölte, hogy öt civil szervezet vesz részt az eljárásban ügyfélként: a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Védegylet Egyesület, az Energiaklub Módszertani Központ és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület.

 

A Csengey Dénes Kulturális Központban tartott közmeghallgatáson, amelyen több százan vettek részt, Aszódi Attila ismertette: a tervek szerint 2016-ban kerül sor a telephely, 2017-ben a létesítési engedélyezési eljárásra. Öt év építés, egy év üzembe helyezés után 2025-ben, 2026-ban kezdődhet el az új blokkokban a kereskedelmi villamosenergia-termelés.

A kormánybiztos a létesítmény környezeti hatásai közül a Dunára gyakorolt hőszennyezést emelte ki, mint egyetlen érdemi tényezőt. Mint mondta, a jelenlegi szabályok szerint télen 14, nyáron 11 Celsius fokkal lehet melegíteni a Dunából kiemelt, hűtésre használt vizet. Ma másodpercenként körülbelül 100 köbméter vizet emelnek ki hűtési célra a folyóból, az új blokkok hűtéséhez mintegy130 köbméter vízre lesz szükség másodpercenként.

Ez az átlagos dunai vízhozam tíz százaléka lesz 2026-tól 2032-ig. Ezután a jelenlegi blokkok leállításával a hűtővízmennyiség 130 köbméterre csökken. Fontos változás, hogy az új blokkok 8 Celsius fokkal emelik a hűtővíz hőmérsékletét.

A mostani blokkok leállítása után a jelenleg két kilométer hosszú dunai hőcsóva – ahol a hőmérséklet emelkedése meghaladja a 2,5 Celsius fokot - egy kilométerre csökken - mondta.

 

A fórumon a hatóság képviselőihez és a kormánybiztoshoz 82 kérdést intéztek, a jelenlévők a környezeti mellett többek közt az egészségügyi hatások, a radioaktív hulladék elhelyezése, a régi blokkok leszerelésével kapcsolatban kérdeztek.

Az Energiaklubot képviselő Koritár Zsuzsanna mások mellett felvetette, hogy a Duna kisvizes időszakainak növekedése az üzemelő blokkoknál is kezelendő problémát jelent. A Teller-projekt egyik tanulmányát idézve azt mondta: a Duna 27 Celsius fokos vízhőmérsékletnél a 30 fokos hőmérsékleti határérték nem tartható.

Aszódi Attila válaszában elmondta: az elmúlt harminc év tapasztalatai alapján a Duna kisvizes időszakai és a kánikulák nem párosulnak.

A 30 Celsius fokos határérték „kőbe vésett szabály”, amelyet a Duna egészsége miatt mindenképpen tartani kell – tette hozzá.

 

A késő estébe nyúló kérdés-feleletek egyik „legszínesebb” változata volt Jan Haverkampnak, a Greenpeace nukleáris szakértőjének fellépése volt, aki szinte folyamatosan megszegte közmeghallgatás szabályait, úgy, hogy a kormánybiztos válaszait próbálta a „víz alá nyomni” és vitává változtatni a fegyelmezett kérdés-válasz párbeszédet. Végeredményben, egy nukleáris-energia ellenes magánszámot kívánt rendezni, de a közönség soraiban egy idő után elfogyott vele szemben a türelem és olyan bekiabálás is hallatszott, hogy „indul a busz”. A Greenpeace saját külön stábbal érkezett a közmeghallgatásra, Aszódi Attila a vitává fajult beszédben többször is jelezte, hogy Haverkamp vagy nem érti, amit mond, és a tolmács nem fordít pontosan.

A közmeghallgatás egyik, végig jelenlévő mozzanata volt, hogy a kérdések jó része nem a környezetvédelemmel voltak kapcsolatosak.

 

(MTI/PAKS-PRESS/Fotó:Kiss G. Péter). +++

FACEBOOK

Paksi Atomerőmű