Titkos atomvita

Legfrissebb

- Új fertőtlenítő berendezést kapott a szekszárdi kórház

- Összefoglaló, 2021. február 24.

- Az önkormányzat segít az oltási program végrehajtásában

- Összefoglaló, 2021. február 23.

- A Paksi Közlekedési Kft. tájékoztatója

- Térfelújítás – közlekedési változások

- Összefoglaló, 2021. február 22.

- Összefoglaló, 2021. február 19.

- Összefoglaló, 2021. február 18.

- Összefoglaló, 2021. február 17.

- Költségvetés, utcák, sorrendek

- Összefoglaló, 2021. február 16.

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

Titkos atomvita

2014. február 27. 20:32:19  nyomtatási kép

(PAKS-PRESS) - Tegnap az Elte ÁJK A épületében "Az Atomvita. Ringben: Jávor - Lázár" című összecsapást tartották meg - jelentette a helyszínről tudósítónk, Meleg Tímea.  


- Az atomenergia népszerűbb az egyetemisták között, mint a zöld turbótext - ez  derült ki abból az Atomvitából, melyet a JÖSZ (Joghallgatók Önképző Szervezete) és a Stahly 15 szervezett kizárólag az egyetemistáknak az ELTE jogi karán. A kormány álláspontját Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár, míg az atomellenességet Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke képviselte.

 

Bár dékáni kérésre a rendezvény nem volt sajtó-nyilvános, és még a hallgatók számára is regisztrációhoz kötötték a részvételt, természetesen több médium is titkon tudósított az eseményről, és több stáb is várakozott az épület előtt, bár a terembe nem mehettek be. A négyszáz fős előadó zsúfolásig megtelt, nemcsak a hallgatók jelentek meg, hanem oktatók és közszereplők is, mint Szegfalvi Zsolt Greenpeace-igazgató, Giró-Szász András kormányszóvivő vagy Szél Bernadett LMP-és képviselő, parlamenti megafonharcos.

 

A vitapartnerek először öt percben összefoglalták álláspontjukat a témával kapcsolatban, Jávor következetesen az atomerőmű építése ellen érvelt, addig Lázár inkább a beruházással kapcsolatos részleteket igyekezett tisztázni mind jogi, mind gazdasági szempontból. A hallgatóság érezhetően jobban kedvelte az államtitkár mondandóját, ezt időnként tapssal is jelezték.

 

Lázár János leszögezte, hogy az új atomerőművi blokkokra szükség van a kapacitás-fenntartás miatt, hiszen a következő évtizedekben hazánk energiaigénye várhatóan 1000 megawattal nő, míg az erőműveink elöregednek és bezárnak, ezért ha nem építünk újakat, akkor nem is lesz magyar áram. Azt is hozzátette, hogy ezt nem ők és nem most találták ki, az üzemidő-hosszabbítás felvetése óta zajló folyamat. - A kormány sohasem titkolta az új atomerőművel kapcsolatos szándékait, hiszen már az energiastratégiában, amit 110 civil szervezet bevonásával készítettek el, leírták, hogy az atomenergia elengedhetetlenül fontos az energiamixben – emlékeztetett az államtitkár.

Jávor Benedek szokás szerint hiányolta a társadalmi vitát, valamint a Medián felmérésére hivatkozott, ami szerint a lakosság 60%-a ellenzi az új erőmű építését, és kétharmad az orosz finanszírozást. Az első adatot szkeptikus moraj fogadta a padokból.

 

A továbbiakban különböző jogi, diplomáciai és gazdasági kérdésekre válaszoltak a bővítéssel kapcsolatban. Jávor hét pontban foglalta össze a kifogásait, amik között egyetlen új sem szerepelt. Kritizálta a döntés átláthatatlanságát, a társadalom megkérdezésének hiányát (ismét a Medián adataira hivatkozva), a túlságosan idilli képet festő kormányzati kommunikációt, a geopolitikai elköteleződést, a nem megfelelő kockázatfelmérést és az energiaárak jövőbeni növekedését, sőt, még azt is, hogy ha a Paksi Atomerőmű leállítása előtt üzembe helyezik az új blokkokat, akkor túl sok áramot fogunk termelni. Azt ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy törvényileg semmi kifogásolhatót nem találtak a megállapodásban, csak demokratikusan.

Lázár erre válaszul leszögezte, hogy a hitelszerződés parlament előtti tárgyalása példátlan Magyarországon és eddig senki sem mert egy ilyen döntést az Országházba vinni, így a döntés aligha nevezhető demokratikusan kifogásolhatónak, ráadásul a nyílt engedélyeztetési folyamat, amibe minden civil szervezet beleszólhat, még el sem kezdődött. Mellesleg ugyanilyen pénzügyi konstrukció mellett épült atomerőmű Finnországban és Nagy-Britanniában is, és ha nekik megfelelt ez a megoldás, akkor a magyar kormányt sem érdemes miatta támadni.

A tárgyalási jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozataláról annyit mondott: ha az orosz fél beleegyezik, akkor természetesen közzéteszik azokat, de ennek híján nem volna etikus, hiszen egy kétoldali megállapodásról van szó. Ugyanez igaz az előkészítési szerződésekre is: ha minden közreműködő vállalja a nyilvánosságot, akkor természetesen a kormánynak sincs ez ellen kifogása.

A döntés aktualitásáról az államtitkár elmondta, hogy nem tartja elsietettnek a lépést, hiszen az ellenzéki és civil szervezetek úgyis meg fognak támadni minden bírósági határozatot és engedélyeztetést, így az optimális esetben tíz év alatt lebonyolítható beruházás várhatóan ennél jóval tovább fog tartani.

– Ha pedig mégis párhuzamosan fog működni két atomerőmű, akkor legrosszabb esetben erre a 3-4 évre lesz olcsó áramunk, és nem fogunk importra szorulni – jegyezte meg. Jávor erre rávágta, hogy azért importálunk, mert az olcsóbb, mint saját erőműveket működtetni, Lázár viszont rámutatott, hogy a behozott áram legnagyobb részét szintén atomerőművekben termelik meg, éppen ezért tudjuk olcsón megvenni. Ismertette azt is: a Paksi Atomerőmű jelenleg 12 forintért állít elő egy kilowattóra energiát, ugyanezt egy szénalapú erőmű 20, míg egy megújuló 35 forintért teszi.

 

Az oroszoktól való függés riogatására Lázár azzal válaszolt: ez esetben már hatvan éve függünk az oroszoktól, hiszen a mostani atomerőműhöz sincs kevesebb közük, mint az újhoz lesz.

Az erőmű működtetése miatt ráadásul kevesebb gázt fogunk fogyasztani, márpedig azt csakis az oroszoktól tudunk venni, szemben a fűtőanyaggal, ráadásul utóbbiból évekre elegendő készlete van az országnak, tehát ez semmiféle zsarolási potenciált nem jelent majd az oroszoknak. Az IMF pedig már csak azért sem reális pénzügyi alternatíva, mert ők nem adnak fejlesztésre hitelt, az új blokkokat pedig fejlesztési pénzből kell megépíteni.

 

Jávor Benedek amiatt is aggódott, hogy az állami hitelfelvétel túlságosan eltorzítja az energiapiacot, ezzel gátolva a szabad versenyt, az államtitkár viszont rámutatott: a képviselő által sugallt EU-s támogatásból építendő zöld erőművek sem jelentenének kisebb beavatkozást a „szabad verseny” szempontjából, az pedig lehetne a következő vita tárgya, hogy van-e joga az államnak EU-s pénzből helyzetbe hoznia a zöldenergiát, ha ugyanezt orosz pénzből és az atomenergiával nem teheti meg. Ráadásul jelen pillanatban a zöldenergia létesítése sokkal költségesebb, mint egy atomerőműé, arról nem is beszélve, hogy egy szélturbina nagyjából 20%-os kihasználtsággal működik, szemben a Pakson már megtapasztalt 90% feletti kihasználtsággal. Így majdnem ötször annyi szélerőművet kell építeni ugyanannyi energia megtermeléséért.


Amikor Jávor a németországi példával hozakodott elő, Lázár arra is rámutatott: a német energiaárakba bele van építve kilowattóránként tizennyolc forintnyi zöldáram-támogatás, tehát olyanok is fizetnek az alternatív energiatermelésért, akik adott esetben nem is használják azt, ráadásul többet, mint amennyiért a Paksi Atomerőmű ténylegesen felhasznált áramáért kell itthon fizetnünk. 


Budapest, 2014. február 27., csütörtök, 20.32. (PAKS-PRESS). +++


x

Paksi Atomerőmű