Szükség van-e a Paks 2-re?

Legfrissebb

- Új fertőtlenítő berendezést kapott a szekszárdi kórház

- Összefoglaló, 2021. február 24.

- Az önkormányzat segít az oltási program végrehajtásában

- Összefoglaló, 2021. február 23.

- A Paksi Közlekedési Kft. tájékoztatója

- Térfelújítás – közlekedési változások

- Összefoglaló, 2021. február 22.

- Összefoglaló, 2021. február 19.

- Összefoglaló, 2021. február 18.

- Összefoglaló, 2021. február 17.

- Költségvetés, utcák, sorrendek

- Összefoglaló, 2021. február 16.

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

Szükség van-e a Paks 2-re?

2014. február 27. 13:53:45  nyomtatási kép

Mayer György írja:

PAKS-PRESS 2014. február 27., csütörtök – BUDAPEST –  Magyarországon 2025-ig 4-4500 MW új erőművi kapacitásra lesz szükség a biztonságos energiaellátáshoz. Az elfogadott energiastratégia is úgy számol, hogy az atomerőmű mellett jelentős megújuló energiaforrásokra is szükség lesz, valamint a mátrai lignittüzelésű erőmű is meghatározó marad – hangsúlyozta Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója, tegnap az atlatszó.hu szükség van-e a Paks 2-re? című budapesti fórumán.

 

Aszódi szerint már most annyira magas a magyarországi villamosenergia-import aránya, hogy ez hosszú távon akár az ellátás biztonságát is veszélyeztetheti.

A kieső hazai kapacitások pótlására a következő 8-10 évben legalább 4-4500 MW új erőművi kapacitás létesítése szükséges. Ennek egyik alapja az új paksi blokkok építése, de emellett legalább 1500 MW megújuló kapacitás rendszerbe állítása is szükséges. Egyébként az elfogadott energiastratégia is ezzel számol, kiegészítve a mátrai lignitvagyon hasznosításával.

 

A napirenden lévő paksi bővítés eddig megismert várható költsége pedig megfelel a nemzetközi trendeknek, arról nem is beszélve, hogy ilyen hosszú távra ma a pénzpiacon nem lehet forráshoz jutni, ezért előnyös az orosz ajánlat. Aszódi azt is jelezte, hogy a nukleáris energiatermelés az ellátás biztonsága szempontjából is előnyös, mert a gáz, vagy kőolaj szállítások kiszolgáltatott helyzetével szemben a nukleáris fűtőelemekből már jelenleg is két évnyi készletet tárolnak Pakson, így bármilyen krízishelyzet esetén még évekig garantálható a villamosenergia-termelés.

 

A fórum többi résztvevője (Perger András, Energiaklub, Sarkadi Nagy Márton, atlatszo.hu és Jenei András, Méltányosság Politikaelemző Központ) nem igazán fogadták el az elhangzott szakmai érveket, szinte egyöntetűen a megkötött államközi szerződést bírálták, hangsúlyozva a titkosítást, a szerződés megkötésének ultimátumszerűségét, az átláthatatlanságot, a rendkívül drága és ismeretlen finanszírozási körülményeket és azt hangsúlyozták, hogy ennél sokkal jobb lenne például megújuló energiaforrásokkal biztosítani az igényeket.

 

A fórumon nem igazán közeledtek az álláspontok, sőt vitatéma lett a közpénz kérdése is, hogy miként kellene egy állami cégnek erről beszámolni a nyilvánosság felé.

 

Az sem igazán nyugtatta meg az ellenzőket, hogy Aszódi Attila többször is jelezte: az elfogadott energiastratégia a megújulók jelentős növelésével is számol, így az atomerőmű mellett legalább 1500 MW megújuló kapacitás építésére is szükség lesz, valamint minden nemzetközi trendnek megfelelnek a beruházás műszaki, finanszírozási és költség előirányzatai. 

Képünk: Aszódi Attila (PAKS-PRESS/Kiss G. Péter) +++

x

Paksi Atomerőmű